„Firtos lova – Esti mese – Népmese. -Lakott Firtos várában egy szépséges tündérkisasszony. Ez a tündérkisasszony megszeretett
egy szegény, dali legényt, de a tündértörvény olyan volt, hogy nem találkozhattak egymással
szívük szerént, mindig éjnek idején kerültek össze a tündérkert filagóriájában. A legény
minden áldott este fellovagolt a meredek sziklán, a tündérkisasszony pedig kiállott a vár
fokára, megfogta a legény kezét, s úgy segítette föl magához. Egy este megint várja a szegény
legényt a tündérkisasszony. Jő a legény, vágtat felfelé nagy bátran, s mikor a vár fokához ér,
nyújtja a kezét a tündérkisasszony felé. De ebbe a szempillantásba megsiklik a ló, a legény
magával rántja a tündérkisasszonyt, s a rengeteg mélységbe zuhantak. A ló pedig fennakadt a
szikla oldalán, odatapadt, s azon módúlag kővé változott. Még most is rajta van a nyereg s a
kantár. Hanem, hogy a szavamat össze ne keverjem, ezt a lovat a tündérkisasszony
ajándékozta volt a legénynek, s azért hívják Firtos lovának. De aztán ez a ló nem is hiába,
hogy tündér lova volt, mert most is az ő színe változása után jár az idő. Mikor ennek a
kőlónak fehér a színe, meleg napok járnak, mikor pedig színében megsötétedik, hosszú eső
lesz utána…” #mese #mesék #estimese #népmese #magyarul #tale #fairytale #fairytale #tales